MANNA PRODUKCIÓ
Postacím:
1590 Budapest, Pf. 200.
Email: info@mannaprodukcio.hu
Tel.: +36 20 973 4561
Támogatóink:
Betöltés...

Partnereink:

“KOMOLY KÍSÉRLETEZÉSBE KELLETT KEZDENÜNK” – INTERJÚ FABACSOVICS LILIVEL, A RÚT KISKACSA ÁTDOLGOZÓJÁVAL

“KOMOLY KÍSÉRLETEZÉSBE KELLETT KEZDENÜNK” – INTERJÚ FABACSOVICS LILIVEL, A RÚT KISKACSA ÁTDOLGOZÓJÁVAL

A B32 és a Manna független bábprodukcióknak helyet adó sorozatának második évada egy ősbemutatóval kezdődik: szeptember 28-án A rút kiskacsa adaptációját láthatják a nézők.

Ivanics Tamás / Rút kiskacsa / Fotó: Kállai-Tóth Anett

Ajánló a darab elé:

Az egyszemélyes bábjáték Andersen meséjén alapul, azonban „másmesét”, ahogy a műfaji meghatározás érzékelteti, Fabacsovics Lili, nemrég diplomázott író-dramaturg varázsolt belőle. A sokak számára jól ismert történetet olyanná kellett szerkeszteni, hogy azt egy személy is eljátszhassa, hiszen az előadás fő és összes többi szereplője is Ivanics Tamás bábművész. A kecskeméti Ciróka Bábszínház tagjának első mono-előadása ez a gyerekmese – A rút kiskacsa alapötlete is az övé volt. Tamás válogatta maga köré az alkotótársakat, az írót, majd a rendező Lázár Helgát, a bábtervező Márkus Sándort és a zeneszerző Szedert is.

Ivanics Tamás így mesélt arról, hogy mit jelent neki A rút kiskacsa története: „Halmozottan hátrányos kiskacsa, akit az első pillanattól kezdve csak bántás ér, nem is kap más impulzust. Így aztán saját magáról már az első benyomásai is negatívak, hogy ő csúnya, szerencsétlen, nem jó semmire. Ezért, ezek miatt már nem hisz magában, önbizalom hiányos lesz – nincs is nagyon más választása. Nem talál, nem találhat kapaszkodót ahhoz, hogy mindezen változtatni tudjon. A másság elfogadása, a másik befogadása szerintem neveltetés és pedagógia kérdése,  vagy legalábbis  annak kellene lennie. Mert ha  a felnőttek nem kezdik időben megtanítani a gyerekeket arra, hogy egyik-másik társuk valamiben tőlük eltérhet, és ezt el kell fogadniuk, akkor onnan kezdve ne is csodálkozzunk, hogy a tőlük különbözők bántásoknak lesznek kitéve!”

Fabacsovics Lili júniusban fejezte be tanulmányait az SZFE dramaturg szakán, de már több színházban is dolgozott dramaturgként, sőt íróként is. A rút kiskacsa átirata „másmesévé” az ő nevéhez kötődik, de nem csupán íróként jegyzi a művet, az egész alkotófolyamatban az elejétől a végéig részt vett, és követte a szöveg alakulását, az előadás létrejöttét. A gyerekdarab megírása kapcsán így nyilatkozott: „Számomra ez benne a rendkívül izgalmas is – megtalálni, kikísérletezni a határt, ahol a történet még nem túl bonyolult nekik, leköti őket és lehetőség szerint az agyukat is megmozgatja. A mai gyerekek nagy része egészen más világban nő fel, mint akár már az én generációm – szerintem remek kihívás megtalálni azt a tempót, történetet, figurákat és mondanivalót, ami mégis képes megragadni és le is kötni a figyelmüket.”

Ivanics Tamás / Rút kiskacsa / Fotó: Kállai-Tóth Anett

Szeder, a dalszerző-énekes először szerez zenét színházi előadáshoz, számára is különleges kaland volt egy olyan bábos mesei világba csöppenni, melynek nagyon sok köze van a mai gyerekekhez, és az ő fantáziavilágukhoz. A rút kiskacsa előadásban felcsendülő dalokat zenésztársa, Mihalik Ábel hangszerelésében ismerhetjük meg.

Interjú:

EMLÉKSZEL AZ ELSŐ ÉLMÉNYEDRE A RÚT KISKACSA MESÉJÉVEL KAPCSOLATBAN?

Fabacsovics Lili: Gyerekként nem érintett személyesen A rút kiskacsa története, nem tudtam igazán azonosulni, nagyon befogadó és elfogadó környezetben nőttem fel. Persze így is szomorú volt hallgatni a mesét, de leginkább mégis a kiskacsa átalakulása, hattyúvá-válása fogott meg akkor – egy igazi csoda. Leginkább két rajzra emlékszem a mesekönyvből: egy szürke, ormótlan “kiskacsára” és egy félénken felnéző gyönyörű, fehér hattyúra, amit a tó összes állata csodál.

HOGYAN KERÜLTÉL MOST ÚJRA KAPCSOLATBA A RÚT KISKACSA MESÉJÉVEL?

Fabacsovics Lili: Nyár elején hívott fel Lázár Helga az előadás rendezője, hogy Ivanics Tamással csinálnak egy Rút kiskacsa előadást, és lenne-e kedvem velük gondolkodni, megírni a szöveget a mese alapján. Futólag dolgoztunk már a színműs évek alatt Helgával, tudtam, hogy izgalmas, különleges gondolkodású rendező, így nagy örömmel mondtam igent.

MIÉRT GONDOLTÁTOK AZ ALKOTÓTÁRSAKKAL FONTOSNAK EGY “MÁSMESÉT” ÍRNI AZ ANDERSENI TÖRTÉNETBŐL? MIBEN MÁS EZ A MESE?

Fabacsovics Lili: Mikor újra elolvastam a mesét, immár dramaturg-szemmel, meglepően egyértelmű volt, hogy mi hiányzik belőle: a konfliktus. A kiskacsa csak tűr és tűr és tűr – aztán egyszercsak történik egy “csoda” és minden megváltozik. Nagyon sokat beszélgettünk az anyagról és egyetértettünk abban, hogy nem szeretnénk, hogy a “széppé-válással” oldódjon meg a történet. Viszont mivel Andersen meséje a szépségen kívül nem sok támpontot ad a kiskacsának, komoly kísérletezésbe, keresésbe kellett kezdenünk, hogy végül segíteni tudjunk a mi kacsánknak, hogy valamennyire önmagára találhasson.

Természetesen az is fontos szempont volt, hogy Ivanics Tamás egyedül játssza az előadást – a karakterek számát le kellett redukálni úgy, hogy mindegyikőjüket kellőképp tudja mozgatni, ugyanakkor izgalmas, szituációkban gazdag maradjon a történet, ami leköti a gyerekek figyelmét.

MI AZ, AMI SZÁMODRA A LEGFONTOSABB, HA GYEREKEK SZÁMÁRA ÍRSZ?

Fabacsovics Lili: Hogy ne nézzük őket ostobának – attól, hogy gyerekek, ugyanúgy rengeteg mindent megértenek, nem csak a jól bevált sémák befogadására képesek. Számomra ez benne a rendkívül izgalmas is – megtalálni, kikísérletezni a határt, ahol a történet még nem túl bonyolult nekik, leköti őket és lehetőség szerint az agyukat is megmozgatja. A mai gyerekek nagy része egészen más világban nő fel, mint akár már az én generációm – szerintem remek kihívás megtalálni azt a tempót, történetet, figurákat és mondanivalót, ami mégis képes megragadni és le is kötni a figyelmüket.

MELYIK MUNKÁDRA VAGY EDDIG A LEGBÜSZKÉBB A PÁLYÁD SORÁN?

Fabacsovics Lili: Nehezen tudnék egyet kiemelni, úgyhogy nem is teszem 🙂 Nagyon büszke voltam és vagyok az első egyetemi munkámra, a Szász János rendezte A homokemberre – és az első hivatalos dramaturgi munkámra, a Rusznyák Gábor rendezte szegedi Amadeus-ra is. De nagyon közel állnak a szívemhez az írói munkáim, például a Mester Dávid zeneszerzővel írt Macskajáték opera librettója, vagy az idén bemutatott A Kígyóasszony, amit Varga Bence rendezővel és Kovács Adrián zeneszerzővel alakítottunk zenés darabbá. De a legbüszkébb mindig arra vagyok, ha valaki megtisztel a bizalmával és egy alkotófolyamat aktív résztvevőjévé válhatok.

Az alkotókról:

Lázár Helga pár éve diplomázott az SZFE bábrendező szakán, azóta leginkább külföldön, Németországban dolgozott. Márciusban látogatott haza, hogy egy különleges felkérésnek tegyen eleget, egy nap alatt rendezzen előadást. Végül a békéscsabai Bábos Drámaíró Verseny keretében rendezett Őrangyalok című gyerekelőadása elnyerte a legjobbnak járó díjat.

Márkus Sándort a Nylon Group kortárs felnőtt bábcsapatából már régóta ismerhetjük, egyedülálló nylon bábjaikkal bejárták a világot. Az elmúlt időszakban a szintén bábszínészként végzett alkotó egyre több tervezői felkérést kap, láthattuk munkáit a Madách Színházban és a Szigetfesztiválon is, dolgozott Alföldi Róberttel és Gothár Péter mellett is.

Ivanics Tamás 2013-ban végzett az SZFE bábszínész szakán, majd azonnal a kecskeméti Ciróka Bábszínházhoz szerződött. A társulat oszlopos tagja, de nem csak színészként, hanem rendezőként is bizonyított az elmúlt évek során. A első közös munkája a Mannával még egyetemista korában a Borka Mumusföldön előadás volt, majd az első rendezése is a Manna segítségével valósult meg, Solt Róbert: Címzett Anyegin című kifejezetten a társulatnak írt darabját vitte színpadra a Ciróka társulatával, melyet azóta is sikerrel játszanak, középiskolákban is. Az idei évadban A rút kiskacsa mono-előadása után ismét rendezni fog Kecskeméten, a Hamletből készít előadást, melynek középpontjába a felnőtté válás folyamatát állítja.

Forrás: szinhaz.org

2018-11-12T13:18:28+00:00