William Luce: The Last Flapper című drámája alapján

“1948. március 10-én késő éjszaka tűz ütött ki az Asheville-i Highland Pszichiátria főépületében. A tűz váratlanul gyorsan terjedt. A tűzoltók erőfeszítései ellenére kilenc beteg meghalt. A tűzvész áldozatai között volt a világhírű író, F. Scott Fitzgerald felesége, Zelda. Holttestét csak a papucsa alapján sikerült azonosítani.”

Zelda Fitzgerald életének utolsó napját mutatja ez a monodráma, egy megbotránkoztató szerelem legendáját dolgozza fel, egy megtört lélek kimondottan egyoldalú (csak Zelda szemszögét vizsgáló) kizárólagos megközelítésével.

Végeredményben mindig és mindenkor egyedül vagyunk, hiába neveznek bennünket társas lénynek. Az erre való rádöbbenés, mindenkiből másféle védekezési reakciót vált ki, és az ezzel való szembenézés képtelenségét, a társas létezés sztereotípiáit sulykoló társadalmi norma különböző skarlát betűkkel bélyegezi meg ezt. Gyógyítani próbálja. A bélyegek, skatulyák létjogosultsága, igazságtartalma persze mindig viszonylagos.

Az előadás hossza: 80 perc